1945 - 1952:

Az egyesület legfényesebb évei

A felszabadulást követően, 1945 tavaszán megkezdődött a sportmozgalom újjászületése. Először a vasutasok hívtál életre egyesületüket, a Hatvani Vasutas Sport Egyesületet. A szervezést főleg Betralik, Csizmarik, Pogonyi Lajos, Srej József, Csányi István, Bognár János és Fehér András végezték. Először a labdarúgó és ökölvívó szakosztály kezdte meg működését /itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy 1947-ben megalakul a Hatvani Cukorgyári SE, mely az ’50-es évektől Hatvani Kinizsi néven fut tovább/.

Első mérkőzésüket 1945. március 18-án játszották le, egymás között, majd a szovjet katona válogatottal mérkőztek, melyet le is győztek.1945. május 27-én részt vesz a Szabadság Kupában, ahol az egri MTK-val, a Jászberényi Lehellel és a Gyöngyösi SE-vel kerültek szembe. Ugyan az egri MTK-tól vereséget szenvednek 4-2 arányban, a további mérkőzéseken győzelmet győzelemre halmoznak, s bejutnak a döntőbe. Ott ismét az MTK az ellenfél, 800 néző előtt, Egerben azonban 2:0-s félidő után 3:2-re verik az egrieket.

1945 szeptemberében az ÉLASZ két csoportra osztotta az Észak-magyarországi csapatokat, és a vasutasok a hatvani alcsoportba kerültek, melyet meg is nyernek.. Az 1946-47. évi bajnokságban már a Közép Magyar területi bajnokságban szerepel, ahol a Jászberényi Lehel csapatával vív nagy csatákat, s végül mögöttük a második helyen végeznek. A következő évek újabb, még nagyobb sportsikereket hoztak, mely időszak kiemelkedő tagjai Pál, Robotka, Srej, Csányi, Szabó, Bognár, Pogonyi, Hídvégi, Takács, Fehér és Pusztai voltak. Ilyen siker volt az 1947-ben megnyert Országos Vasutas Kupa is /a döntőben 1:0-ra nyert a Szolnoki MÁV ellen/, mely a hatvani labdarúgás történetének egyik, talán legnagyobb sikere volt.

A várakozáson felüli szereplésekhez hozzájárultak a sportkör vezetői is, kiknek segítségével a felszabadulás után lerombolt és kifosztott szertár, rombadőlt pálya, lebombázott lelátó hamarosan újból felépült.

Két átmeneti év után, mialatt helyre rázódott a bajnokságok lebonyolítása, 1947-ben az újjászervezett négycsoportos NB II. volt a nagy álom vidéki csapatok számára  A Közép csoportban kapott helyet megyénk egyetlen erre jogosult csapata, a HVSE. A sok izgalmas mérkőzés közül is kiemelkedik azonban az 1948-ban Újpesten, a Megyeri úti stadionban lebonyolított bajnoki mérkőzés. Az Újpesti MTE-nek szüksége volt a pontokra a bajnokság megnyeréséhez. A HVSE a csoport középmezőnyébe tartozott, így a papírforma szerint a liláknak simán hozni kellett volna a meccset.  A nézők a lelátón úgy vélekedtek: „Most jól kitömjük ezeket a falusi srácokat::.”. Csakhogy Hídvégi már a 9. percben megszerezte az első gólt a hatvaniak javára, majd Szabó József növelte az előnyt. Teltek múltak a percek, s a nézők hiába várták, hogy kipukkadnak ezek a falusi srácok, a védelem stabilan állt a lábán, sőt, a második félidő elején Bognár beívelt labdáját Hídvégi védhetetlenül fejelte a hálóba, így már 3:0 volt az eredmény. Egy lesgóllal ugyan szépített az Újpest, ám hogy mégse érezzék jól magukat, arról Szabó Jóska gondoskodott, aki belőtte a HVSE negyedik gólját, így a végeredmény 4:1 lett.

Ettől függetlenül a bajnokságot a fővárosi csapatok fölénye jellemezte, bár a HVSE így is szép eredményt ért el első NB II-es hevesi csapatként, mindössze 2 ponttal maradt le a dobogó második fokáról /1. ErSo 42., 2. Újpesti MTE 36. … 5. HVSE 34 ponttal/.  1948-ban megalakul a Hatvan Városi Labdarúgó Szövetség is, első vezetői: Barcs Sándor, Ferenczi András, Szegedi Árpád, Szigetvári István és Budai Gábor voltak.

1949-ben A HVSE sikeres szereplése folytán Hatvanban játszották le a román OFR Vasutas válogatott – Hatvani Lokomotív mérkőzést, amely a hatvaniak 5:2-es győzelmével végződött.  Ez nagy szó volt, mivel a román válogatott nagyszerű játékerőt képviselt. Végeredményben a HVSE a megye legjobb csapata volt, egri, illetve gyöngyösi ellenfeleit simán megverte.

Sajnos a bajnoki szereplés már nem ment ilyen fényesen, az NB II-es sikeres bemutatkozást a 1948/49-ben /a Keleti csoportba áthelyezve/ egy 8., a következő idényben pedig egy 13. hely követte. Mivel 1951-től a bajnokságokat /szovjet mintára/ tavaszi-őszi rendszerben akarták lebonyolítani, s az NB III megszűntetésével megyei bajnokságokat akartak bevezetni, így 1950 őszén osztályozós bajnokságokat írtak ki.  Ennek ellenére volt feljutás, illetve kiesés is, amit a HVSE nehezen ugyan, de elkerült /11. hely/.

1951-től Hatvani Lokomotív néven szerepel az NB II-ben, ám a névváltoztatás nem hoz sikert. 1951-ben még sikerül elcsípni a 9. helyet, a következő szezonban viszont az utolsó, 18. helyen végez a csapat, s kiesik a megye I. osztályba.