1920-1935:

Az egyesület gyermekévei

„Az 1920. október 20-i közgyűlésen a vasutas sportolók jóváhagyták a Hatvani Vasutas Sport Egylet, a HVSE sportalapszabályát.” – írja a Hatvan Város Sporttörténete. Ettől a naptól íródik Hatvan legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesületének története, mely a mai napig tart.

A HVSE labdarúgó szakosztálya kezdetben csak barátságos mérkőzéseket játszott, majd később a HTC-vel való egyesülés során erősödött meg. Első ízben az 1923/24-es idényben szerepelt az MLSZ által kiírt bajnokságban, méghozzá az ÉLASZ Mátravidéki alosztályában. A HVSE nagyszerűen teljesített, 4. helyével sikerült megelőznie az 1920/21-es és az 1921/22-es Északi kerület Hatvani alosztályának győztesét, a Hatvani AC-t (6.). A hatvani labdarúgás eme néhány évig tartó aranykora után egyrészt csökkent a közönség érdeklődése a labdarúgás iránt, másrészt a hatvani labdarúgó csapatok is mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak. Ebben szerepet játszott az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, a játékosok elhelyezkedési gondjai, és emiatt a sportkörökből való kiválás.

1925-ben újabb nagy remények ébredtek a sportvezetőkben és a labdarúgó szurkolókban, ugyanis ez év márciusában egyesült a HAC - al és a HTE- tel a HVSE labdarúgó csapata, s létrejött a MÁV HAC. Az új egyesület célul tűzte ki az egykori hatvani aranycsapat visszaállítását. Az érdeklődés felkeltésére májusban újból, akkoriban nagynevű csapatokat hívtak meg barátságos mérkőzésekre. Ilyen volt például a középiskolások válogatott csapata, a KISOSZ (0:4), a keményen játszó Zagyvapálfalvai SE (6:0), Egerben az Egri TE (3:2 – ehhez hozzátartozik, úgy nyertek a hatvaniak, hogy az egriek 4! 11-est kaptak, amelyből csak kettőt sikerült értékesíteniük), illetve ismét itthon a Gödöllő SE ellen (2:2). Június első vasárnapján a budapesti TTC ellen mérkőztek (0:1), majd júliusban a Gyöngyösi AK ellen játszottak izgalmas szomszédvári rangadót (2:2).

Ugyanakkor a MÁV HAC részt vett a Vasutas serleg mérkőzésein is, amelyeken állandó riválisa a BVSC együttese volt.

Az 1925. év I. félévi mérkőzések szemrevételezése után az „1920-21. évi nyári hónapok levegőjét éreznie kellett mindenkinek”. Valóban, a megerősödött MÁV HAC egymás után aratta győztes mérkőzéseit, így augusztus 15-én a Rákosligeti AC-t, a Pestvidéki alosztály egyik legtekintélyesebb csapatát fektették két vállra 4:0 arányban, majd augusztus 16-án a Mátravidéki alosztály bajnokcsapatát, a Salgótarjáni SE-t látogatják meg, melyet 2:1 arányban le is győznek. Ezt a sikersorozatot betetőzte augusztus 20-án az egyik legjobb magyar csapat, az Újpesti TE 3:0 arányú legyőzése, amely a legnagyobb teljesítmények közé tartozik a hatvani labdarúgás történetében.

Az 1925/26-os szezonban az ÉLASZ Mátravidéki alosztályában szerepel, s a tavaszi-nyári felkészülési mérkőzéseket igazolva majdnem megnyeri a bajnokságot, de végül a 2. helyen végez a Salgótarjáni SE mögött.. Néhány eredmény: MÁV HAC – Salgótarjáni SE 3:2, MÁV HAC – MOVE Egri SE 3:0. A következő idényt megelőzően nagy horderejű döntést hozott az MLSZ: bevezette a professzionalizmust. A budapesti csapatok mellett négy vidéki egyesületet találhatunk a profik között, így a vidéki alszövetségek bajnokságait még nem változtatja meg jelentősen. Az Északi kerület küzdelmei továbbra is két csoportban folynak, a MÁV HAC az I/B jelű bajnokságban szerepel, emellett 1926-ban a vasutas bajnokságban is vívott izgalmas mérkőzéseket. Sajnos a várt siker ellenére az 5. helyen végez az ÉLASZ I/B-ben. 1927-ben új bajnokság kezdődik, az őszi szezonból: PBÜSE – MÁV HAC 3:1, GYAK – MÁV HAC 2:1. A hatvani csapat több esetben is vereséget szenved, így a bajnokság kimenetelében nem játszik döntő szerepet, az idény végén a PBÜSE szerzi meg a bajnoki címet.

1928-ban hozza létre az ÉLASZ az egységes I. osztályt, illetve a két csoportos II. osztályt. A MÁV HAC feloszlik, s a ’40-es évek kezdetéig két csapat határozza meg a hatvani labdarúgást: a Hatvani AC és a Hatvani VSE.

Az 1930-as évek a két egyesület vetélkedésének jegyében zajlik. A sportvezetőket különféle támadások érik. Jellemző, hogy a Hatvani Újság 1932. szeptember 18-i számában a HVSE elutasítja a vádat, miszerint az egyesület tagjait rasszizmussal illették. Cikkükben felhívják a figyelmet arra, hogy a zsidózás vádja tulajdonképpen a rivalizálásból ered, magát a béke hirdetőjeként és védelmezőjeként tünteti fel, s felszólítja a HAC-ot, hogy cselekedjen hasonlóképp, illetve hajlandóak a HAC-al fúzióról is tárgyalni

A két csapatot a II. osztály Mátravidéki csoportjába rangsorolták. A Hatvani VSE 1928/29-ben a 4. helyen végez, mindössze rosszabb gólkülönbségével lett jobb a Hatvani AC. Ezután sorozatban háromszor a 3. helyre sikerül befutnia (eközben a Hatvani AC sorrendben a 2., illetve az 1. helyen végez, 1931/32-ben viszont csak a 9. az I. osztályban, így kiesik). 1930/31-ben az évad érdekessége volt, hogy a hatvani csapatok rég nem látott hajrát produkáltak. Május elején még a tabella élén állott a HVSE 14 mérkőzésből 23 ponttal, és második volt a HAC 21 ponttal. de a május 13-i forduló után már a MOVE Egri SE az első 24 ponttal, második a HAC (23.), és harmadik a HVSE (23.). A HAC azonban nem hagyta magát, s kitűnő hajrával megszerezte a bajnoki címet.

1932/33-ban ismét két hatvani csapat van a II. osztályban, azonban ez az idény nem okozott sok örömöt a szurkolóknak: a bajnokság végén 4. a HAC, és 5. a HVSE.

Viszont jó dolgok is történnek az idényben. Június 29-én Hatvanban mérkőzik meg a Mátravidéki válogatott a Közép magyarországi válogatottal, melyben 4 hatvani labdarúgó is helyet kap. A mérkőzést a Mátravidéki válogatott nyerte 4:3-ra, az alábbi összeállításban:

Hilcz/MESE/

Zagyvai/MESE/,Vas/MESE/, Baráth/HVSE/

Nuszbaum/GYKSE/,Schweitzer/HAC/

Hegedűs/HVSE/, Szikora/HVSE/, Gerendásy/Lehel/, Bali/GYAK/, Kopreda /GYKSE/

A következő szezonban mindkét csapat érezte, ennél jobban kell teljesítenie. A II. osztály hatvan-salgótarjáni csoportjában 1933 őszi fordulói után a HVSE a 2., a HAC pedig az 5. helyen telelt. Márciusban folytatódtak a küzdelmek, azonban már a 2. mérkőzésen sejteni lehetett: a HVSE a Pálfalvai 1:4, és az akkor a védelem legjobbjaként számon tartott Kun Árpád lábtörése után nem tud tavasszal feljebb lépni a tabellán. A HAC eközben csendesen menetelt előre. Az április 21-i helyi derbin a budapesti bíró hathatós segítsége mellett a HAC 5:1-es arányú győzelmével helyet cseréltek a tabellán. A HVSE ugyan megóvta a mérkőzést, miszerint a HAC-ot professzionizmus vádjával illette, azonban ennek nyíltan űzésére nem derült fény, így a HVSE-t alaptalan vádaskodás, míg a HAC-ot a professzionalizmussal való kacérkodás miatt 100-100 pengőre ítélte a Fegyelmi Bizottság. Ennek ellenére ez az incidens a hatvani csapatokat nem vetette vissza a bajnokságban való szereplésben, s a végén a HAC megszerzi a bajnoki címet 22 ponttal, míg mögötte a HVSE végez, 20 ponttal.

Az 1934/35-ös idény ismét a ’20-as évek elején érződött várakozással vette kezdetét, a HVSE immáron bajnokjelöltként indult a II. osztályban, míg a HAC a bennmaradást, és az állandó I. osztályú szereplést tűzte ki célul. A HVSE tartotta is magát az elvárásokhoz, mivel az őszt vezető pozícióban játszotta végig, s ez átragadt tavaszra is. Ezzel szemben a HAC ismét csak bukdácsolt az első osztályban, sőt, tavasszal a biztos kiesők között emlegették. Ebben nagy szerepe volt az áprilisban lejátszott Miskolci VSC elleni mérkőzés is, melyen a sajtó szerint az MVSC bírói segédlettel 2:1-es győzelmet könyvelhetett el. Ugyanakkor a HAC pályán lezajlott verekedés következményeként a HAC pályaválasztó jogát az intéző bizottság 3 évr4 felfüggesztette, s így a HAC hazai mérkőzéseit kénytelen volt Percesen lejátszani. Ezután a HAC ki is esett az I. osztályból. De hogy a következő idényben is legyen hatvani csapat az ÉLASZ legjobbjai között, arról a HVSE gondoskodott: 20 mérkőzésen szerzett 33 pontjával megszerezte a bajnoki címet a II. osztályban! Persze hátra volt még egy osztályozós torna a MOVE Egri SE és a Diósgyőri AC mellett, ennek jelentősége egyenlő volt a 0-val, mivel az osztályozó lejátszása után az ÉLASZ közgyűlése mindhárom csapatot az I. osztályba rangsorolta. Tulajdonképpen fordult a kocka, az eddig Hatvan legjobb csapataként számon tartott HAC átadta a stafétabotot a HVSE-nek. A ’30-as évek második felében a HAC nem bírta az iramot az egyre gyorsabban fejlődő ellenfelekkel, ugyanakkor a HVSE egyre megerősödve szerepelt az első osztályban.